Szeretettel köszöntelek a Egzotikus India közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Egzotikus India vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Egzotikus India közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Egzotikus India vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Egzotikus India közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Egzotikus India vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Egzotikus India közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Egzotikus India vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A henna
A hennafestés alapanyagául szolgáló növény, a henna (Lawsonia inermis) a füzényfélék családjába tartozó, gyors növekedésű, örökzöld bokor. Apró, kerek levelei, bogyószerű termései és piros, rózsaszín vagy fehér virága van. Észak-Afrika, Ázsia és a trópusi országok területén termesztik, ma elsősorban dísznövényként.
A hennát a radzsasztani, pándzsábi és gudzsaráti sivatagi törzsek hűsítő hatása miatt alkalmazták, de Indiában és Észak-Afrikában más gyógyhatásai miatt is használják, úgy mint a gyulladáscsökkentés, a vérzéselállítás és a fájdalomcsillapítás.
A hennát, mint festőnövényt évezredek óta ismerik és használják testfestésre. Elsősorban bőrt festenek vele, de használják, bőrrel bevont hangszerek (dob), valamint haj és köröm festésére.
Hennafestés
A hennafestés gyakorlatának az iszlám, hindu, kopt és szefard zsidó kultúrákban Indiában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten vannak hagyományai. A hennafestés elsősorban az emberi élet fordulóihoz kötődő ünnepeken (születés, házasság, halál) kap szakrális jelentőséget, mivel óvó-védő szerepet tulajdonítanak neki, ezen felül pedig a hennafestés maga a rituálé része.
Indiában növényi ornamentikát használnak hennafestéskor , amibe beleépíthetik a szent növény, a lótusz valamint a szent állat, a páva szimbólumait is. A " mehndi raat "- azaz a mehndi éjszaka az esküvőre való felkészülés elengedhetetlen része. A tradíció szerint ilyenkor a leendő férj látja el a menyasszonyt és a család nőtagjait hennával. A hennát külön jelentőségteljes ceremónia közt adják át. A két örömanya ilyenkor egy-egy kis adag henna pasztát helyez házasulandó gyermeke kezébe, ezzel is jelezve az összetartozást. A menyasszony kezét könyékig és lábát térdig festik.
Marokkóban, a berber törzseknél vastagabb vonalú, geometrikus minták a jellemzőek. A testfestésnek főleg a gyermek születése és a szülés utáni ünnepségeken, az " Id-al-Adha " (áldozati ünnep), a körülmetélési ünnepen és az esküvői ünnepen (henna-éjszaka) van nagy szerepe. Terhesség alatt a várandós nő kezét csuklóig, lábát bokáig befestik hennával. Az Id-al-Adha ünnepen az áldozati bárányt, az áldozókat (akik férfiak) és az ünnepen részvevők testét is megfestik hennával.
Id-al-Adha ünnepi minta
És ebben a kultúrában is talán legjelentősebb a henna-éjszaka, amikor a menyasszonyt és a vőlegényt, valamint a családtagok testét is hennával festik. Ilyenkor komplex, kidolgozott mintákat használnak, az úgynevezett " khamsa "-t amik magukban foglalják a négyzet, kör-vagy gyémánt alakot, egy ponttal a közepén. Ennek a mintának bajelhárító szerepet tulajdonítanak.
"khamsa" motívum
Radzsasztánban főleg a napot, az áldást és a termékenységet szimbolizáló mintákat találhatunk a hennafestéhez használt minták sorában. Az " athawansa " ceremónia alatt az első terhessége nyolcadik hónapjában levő várandós nőt illatos olajokkal, illatos fürdőben megfürdetik, majd ezután a kezét csuklóig és a lábát bokáig festik be hennával, olyan motívumokkal, melyek az esküvői hennafestéhez hasonlítanak, magukban foglalva az egészségvédő és szerencsehozó motívumokat. A " suraj " (névadó) ünnepen csak és kizárólag napszimbólumot festenek az anyára és gyermekére. A henna-éjszakát ebben a kultúrában is megtalálhatjuk, ahol is mindenekelőtt a menyasszony hennafestése a legelőrevalóbb.
Törökországban szintén a " kina-gecesi " (henna-éjszaka) alkalmával, valamint Ramadan után is alkalmazzák a hennafestést . A kina-gecesi alkalmával a henna-pépet egy lapos tálba teszik és gyertyákat állítanak bele, majd a tálhordozó nő vezetésével körtácot járnak. A menyasszony tenyerét hennával festik, majd egy díszes textil zsákocskát húznak a kezére, amit csak másnap reggel vehet le. A törökök használnak ún. negatívfestést is, amikor is egy zsinórt tekernek körbe a kézen és a lábon, majd a szabad bőrfelületet megfestik hennával. A zsinór helye adja magát a mintát.
Ramadan alkalmával használt henna-minta, benne a török félholddal
A hennapaszta felvitele nem jár fájdalommal, és mivel a hennafesték alapanyaga növény, még a legérzékenyebb bőrűeknél és gyermekeknél sem vált ki semmilyen allergiás reakciót.
A tradicionális hennafestéhez használt hennapaszta színe zöld, vörösesbarnára színezi a bőrt, és mivel a bőr felső hámrétegébe szívódik fel a hennafesték, ezért akár két hétig is kitarthat. Ezzel szemben az ún. fekete hennafesték nem henna, hanem egy kemikáliákból összeállított hennafesték . Fontos tudni, hogy fémet tartalmaz, szintén felszívódik a bőrbe, de roncsolhat, allergiát okozhat, egyes esetekben akár húsig is marhat. Tartóssága azonban szintén egy-két hét is lehet.
Én csak és kizárólag az autentikus vörös hennafestéket használom, nemcsak azért mert nem szeretnék senkinek kellemetlenséget okozni, hanem mert a hennafestés ezáltal válik a szememben igazivá. A hennapaszta tartalmaz még cukrot, citromlevet és eukaliptusz olajat.
Mielőtt felfestem a mintát, általában alkohollal leszedem a szennyeződéseket és a zsiradékot a megfestendő bőrfelületről, hogy a hennafesték minél jobban beszívódjon és minél sötétebbre színeződjön.
Miután a hennaminta felkerült a bőrre, hagyni kell megszáradni, ami természetesen évszaktól függően eltérő, de legalább 3-4 órát a bőrön kell hagyni ahhoz, hogy kifejtse hatását. A hennapaszta tulajdonsága, hogy miután teljesen megszáradt, magától lepereg a bőrről. Ezt meg kell várni.
A henna lepergése után narancssárga lesz a hennaminta , majd fokozatosan bebarnul.
A testfestés , igazi szépségét másnapra éri el. Fontos azonban tudni, hogy a henna lepergése után minimum 6 órán keresztül nem érheti víz a testfestett felületet, ugyanis az megakadályozza a barnulást. Nem kopik le, de nem is barnul be.
Miután bebarnul, nem igényel különleges bánásmódot, de a testfestés tartósságának növelésére mindennap egy kis citromleves vattával érdemes átsimogatni.
A hennafestett felületet ugyanúgy krémezhetjük, mehetünk vele napra, akár szoláriumba is .
Fontos tudni, hogy a hennafestés igazán a kézfejen, tenyéren és lábfejen látszik a legjobban, mivel testünk különböző részén a bőrünk is más. A vállunkon, hátunkon és derekunkon is megmarad, de sosem lesz olyan sötét, mint a kézen, vagy lábon.
Hennafestéssel kapcsolatos ajánlott oldalak
A hennafestés képekben
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!