A hinduizmus

A hinduizmus tipikusan indiai vallás. Rendkívül változatos és sokrétű, röviden összegezni szinte lehetetlen. A helyi hagyományok kusza szövevényéből gyakran nehéz kibogozni, mi az összekötő kapocs a különböző hindu irányzatok között. A hinduizmus a lélek felszabadítására törekszik és ennek számtalan útja lehetséges. A híveknek vallási tanítók, ún. guruk segítenek, a szertartásokat pedig a papok végzik. A hindu istenvilág sokarcú és rengeteg helyi isten is létezik. Két nagy csoportot azért el lehet különíteni a hinduizmuson belül is: Visnu és Siva követőit. A két főisten mellett, a teremtés utáni csöndes meditációba visszahúzódott legfőbb isten, Brahmá kevesebb hírt ad magáról, külön kultusza nem alakult ki. Visnunak és Sivának viszont ezer meg ezer különböző megtestesülése ismert, rengeteg ünnep és házi szertartás kötődik hozzájuk. A hinduizmus nagy tiszteletnek örvendő bölcsei az aszkéták (szádhuk), akik egész életüket a vallásnak szentelik, lemondva az evilági örömökről.

Brahma	Siva	Visnu

India lakosságának 87%-a hindu. Ez 870 millió embert jelent, ami a Föld lakosságának kb. 15%-a! Nagy számban élnek még hinduk Sri Lankán , Nepálban és Bhutánban is. A mohamedán többség mellett kisebbséget alkotnak Pakisztánban (1,5%), Bangladesben (13,5%) és Malajziában (7%). Az indonéziai hinduk (3,5%) legtöbbje Bali szigetén él. A nagy számú indiai kivándorló, illetve a betelepítések miatt ma már több távoli országban is jelentőssé vált ez a vallás. Dél-Amerika északi részén Surinameban és Guyanában a lakosság 33-34%-a hindu, de a nem messze fekvő Karib-tengeri Trinidad és Tobago lakosságának is 25%-a a bevándorló indiaiak vallását követi. A Fidzsi-szigetek is igen messze van Indiától, mégis, a helyiek 40%-a hindu. Az Indiai-óceánban, Afrikai partjainál fekvő Mauritius szigetén pedig 50%-ra rúg ez az arány. Dél-Afrikában és a kelet-afrikai államokban is jelentős hindu kisebbség él és természetesen Észak-Amerika és Európa gazdagabb régiói is sok bevándorlót vonzottak, illetve vonzanak. Képen: Ganésa a tudomány és a leleményesség elefántfejű istene.

A konfucianizmus

A hatalmas Kína történelmét vizsgálva, láthatjuk, hogy legtöbbször a bezárkózás politikáját választotta. Belső fejlődése során jellegzetesen kínai vallások is létrejöttek. A híres ókori bölcs Kung Fu Ce (latinosan Konfuciusz , Kr.e. 5. század) eszméihez kötődik a konfucianizmus. Nehéz ezt valójában vallásnak nevezni. A konfucianizmus egyfajta útmutatás, erkölcsi tartás a társadalom számára: a tökéletes társadalmi rend megfogalmazása kínai módra, ahol óriási szerepe van az ősök és az uralkodó tiszteletének . A konfucianizmus valójában a cselekvés és erkölcsiség helyes útját jelenti. Léteznek konfuciánus templomok, de inkább a közösségi és az otthoni szertartások formájában jelenik meg vallásként.

A taoizmus és az univerzizmus

A taoizmus a másik nagy kínai filozófiai rendszer, aminek kialakulása Konfuciusz kortársához, Lao Ce munkásságához köthető. A taoizmus a társadalmi hagyományoktól és szabályoktól való spontán szabadságot hirdeti, inkább meditatív, az elmélkedést elősegítő vallás. A természet és az emberi természet összhangjával próbál eljutni a végső valósághoz. Ebből a szempontból hasonlít a buddhizmusra, ami szintén fontos vallás Kínában és a környező országokban. E három kínai vallás (konfucianizmus, taoizmus, buddhizmus) nem válik élesen szét a hétköznapi emberek életében. A kínai vallások, különösen a buddhizmus és a taoizmus toleránsak, nem hirdetnek kizárólagosságot, jól megférnek a különböző eszmerendszerek egymás mellett - kiegészítői egymásnak. Ezt a jellegzetes vallásos nézőpontot és többvallásosságot nevezzük univerzizmus nak. Képen: a kínai jang-jin szimbólum.

Kína nagy hatással volt környező országokra is, különösen Koreára. Koreában is virágzik a konfucianizmus, de az emberek többsége, ott sem kizárólag egy vallás követője. A kínai vallások Ázsia más országaiban is megjelennek, ahol kínaiak élnek: Szingapúrban , Malajziában, Indonéziában , és Vietnámban is. Ma már rengeteg kínai található az Ázsián kívüli kontinenseken, ahova természetesen magukkal vitték saját vallásukat is. Ezért találkozhatunk konfuciánus, taoista és buddhista szertartásokkal bármelyik kínai negyedben szerte a világon Los Angelestől Londonig.

Szikhizmus és dzsainizmus

A dzsainizmus indiai vallás , de az indiaiakkal másfelé is eljutott sokfelé a világban. A dzsainizmus a részvét és a lemondás , illetve az aszkézis vallása. Hívei mindent elkövetnek, nehogy ártalmára legyenek más élőlénynek. Egyes dzsaina hívők maguk előtt söprögetnek, nehogy eltapossanak akár egy bogarat is, szájuk elé pedig kendőt kötnek, nehogy belélegezzenek apró lényeket. Az egyik dzsaina szekta (digambara) teljesen lemond a földi élet javairól: tagjai meztelenül járnak és egyetlen tulajdonuk egy edény, amiből esznek, életük legnagyobb részét meditációval töltik. Indiában nagy tiszteletnek örvendenek ezek a szellemi utat választó, vallásuk iránt mélyen elkötelezett emberek.
A vallás egy időben keletkezett a buddhizmussal , a hinduizmus pedig nagy hatással volt rá, így sok párhuzam fedezhető fel e vallások között. A legnagyobb dzsaina közösségek, ma is Indiában vannak, de nem lokalizálhatóak egyértelműen: számos dzsaina központ található India különböző államaiban. Képen: Dzsaina barlang-szentély (Ellora, IX.sz.).

A szikh vallás szintén Indiában keletkezett az 1400-as években. Hindu és iszlám elemekből építkezik. Elismeri a lélekvándorlást és az örök törvény létezését, de ellenzi a kasztrendszert és az aszkétaságot. Elfogadja az egyistenhitet és az emberek egyenlőségét, de pl. Mohamednek nincs kultusza. Ma a világon mindenhol fellelhető, ahol indiaiak vannak (ld. hinduizmus). A szikh férfiak könnyen felismerhetők jellegzetes turbánjukról. Központjuk India észak-nyugati részén Pándzsáb tartományban van, de Indiában is bárhol találkozhatunk szikhekkel. Képen: legszentebb helyük az amritsari Aranytemplom. (Amritsar, Pándzsáb államban, a pakisztáni határ közelében található.) Ma kb. 23 millió szikh él a Földön.

 

Forrás:termtud.akg.hu/okt/9/azsia/hindu.htm